Menu

Gyógyfürdőzéssel megelőzhető az érszűkület?

Eleinte semmilyen, majd később is csak enyhe tünetek jelzik az érszűkület kialakulását. Miután súlyos szövődményei lehetnek, ezért érdemes időben felismerni és kezelni a betegséget. Mind a megelőzés, mind a kezelés során szóba jöhetnek a gyógyfürdők, továbbá a fürdőkben elérhető kezelések. Utóbbiak többségét akár társadalombiztosítási támogatással is igénybe lehet venni.

Más népbetegségekhez képest talán kevesebbet hallhatunk az érszűkületről, pedig egy meglehetősen elterjedt és nagyon alattomos problémáról van szó. A verőerek belsejében – évtizedek alatt – lerakódások alakulhatnak ki, amit meszesedésként is szoktak emlegetni. Ez kezdetben „csak” csökkenti az adott érszakasz áteresztőképességét, majd súlyos esetben teljesen el is zárhatja az érintett artériát.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az érszűkület jellemzően nem elszigetelten alakul ki egy adott területen, hanem az arra hajlamosaknál az érhálózat többi részén párhuzamosan is megjelenhet ez a probléma.

Magyarországon becslések szerint közel félmillió embert érint az érszűkület. Nagyon sokan közülük azonban nem is tudnak arról, hogy ezzel a problémával küszködnek. Emögött a betegség kapcsán említett alattomos jelleg áll, azaz nagyon sokáig nem okoz panaszokat. Illetve amikor már jelentkeznek tüneteket, akkor az adott személy nem is feltétlenül gondol súlyosabb problémára. Az ilyen, eleinte apróságnak tűnő jelek közé tartozik az alsó végtagi verőérszűkület esetében például a lábszár időnként jelentkező fájdalma, a gyakori lábikragörcs, a hideg lábfej, esetleg érzéskiesés a láb egyes pontjain.

Márpedig az érszűkület megelőzése, korai felismerése és kezelése fontos lenne, hiszen önmagában is veszélyes betegségről van szó, de emellett komoly szövődményekkel is járhat. Utóbbiak közé tartozik többek között a stroke, a szívinfarktus, a lábszárfekély és a veseelégtelenség.

Gyógyfürdőzéssel az érszűkület megelőzéséért

Felvetődhet kérdésként, hogy a hazai gyógyfürdők, valamint a fürdőkben elérhető különféle speciális gyógyászati kezelések segíthetnek-e az érszűkület megelőzésében, illetve már kialakult probléma esetében a kezelésében? A válasz mind a megelőzésre, mind a kezelésre az, hogy igen.

Kezdjük a megelőzéssel. Az orvosi szakirodalom szerint az érszűkület kialakulásának esélyét egészséges táplálkozással, mozgással, az ideális testsúly tartásával és a dohányzás mellőzésével csökkenthetjük. A gyógyfürdők, termálfürdők, vagy akár a szimpla uszodák rendszeres látogatásával ezek közül a mozgást kipipálhatjuk. Az úszással remekül edzhetők az izmok, akár a meleg, akár a hideg víz jelentette hőinger pedig megtornáztatja az ereket.

A gyógyvizeknek lehet egy további előnye is a megelőzés során. Évekkel ezelőtt a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdőben végeztek egy orvosi kutatást, aminek során arra a kérdésre keresték a választ, hogy a gyógyvizes medencefürdőnek lehet-e szerepe az érelmeszesedés kialakulásának megelőzésében. Márpedig, mint ahogy említettük az érelmeszesedés okozza a verőerek szűkületét.

A vizsgálat során a betegek egy része melegített csapvízben, másik része gyógyvízben fürdött. Nagyon odafigyeltek arra, hogy a kutatásban részt vevő páciensek ne tudják, hogy éppen igazi gyógyvízben, vagy egyszerű csapívízben fürödnek-e. Ezért a csapvizet beszínezték, hogy ugyanolyan barnás árnyalata legyen, mint a hajdúszoboszlói gyógyvíznek.

A vizsgálat kapcsán többször is vért vettek a kísérleti fürdőzés szereplőitől, fontos volt ugyanis megtudni, hogy a vérükben hogyan alakul az úgynevezett C-reaktív protein szintje. Ez utóbbival a vérvizsgálati eredményeken CRP rövidítésként találkozhatunk és egy, a máj által termelt fehérje vérben lévő szintjét mutatja. Általában azért szokták a CRP-szintet vizsgálni, mert jelezheti a szervezetben lévő gyulladásos, fertőzéses folyamatokat. Azonban kiderült, hogy emellett kitűnő indikátora a szívbetegségek, azon belül az érelmeszesedés kockázatának is.

A hajdúszoboszlói gyógyvizes vizsgálat során pedig arra jutottak, hogy a valódi gyógyvízben kezelt páciensek vérében rögtön a kúra után, majd még három hónappal később is csökkent a CRP-szintje. Magyarán kiderült, hogy a hajdúszoboszlói gyógyvizes kúra csökkenti az érelmeszesedés, ezáltal az érszűkület kialakulásának esélyét. Bár csak kifejezetten a szoboszlói víz kapcsán igazolták ezt a hatást, de feltételezhető, hogy a többi gyógyvíz is rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. A hajdúszoboszlóihoz hasonló összetételű, alföldi gyógyvizekre pedig szinte biztos, hogy érvényes ez a megállapítás.

Fürdőkezelésekkel az érszűkület ellen                       

Mi a helyzet akkor, ha valakinél már kialakult ez a probléma?

Érdemes ennek kapcsán röviden arra is kitérni, hogy miként deríthető ki magának az érszűkületnek a megléte. Létezik egy úgynevezett boka-kar-index vizsgáló készülék, ami egyes gyógyfürdőkben is elérhető. Ennek segítségével gyorsan és teljesen fájdalommentesen kimutatható a perifériás artériás érszűkület. Amennyiben a szerkezet problémát jelez, akkor után további orvosi vizsgálatokkal pontosítható az érszűkület, vagy érszűkületek helye.

Már kialakult probléma esetén is hatásos lehet a gyógyvíz, hiszen mérsékelhető a betegség súlyosbodása. Azonban az hiú ábránd lenne, hogy a gyógymedencében való üldögéléssel megszüntethető a probléma.

A szerencse az, hogy többféle olyan fürdőgyógyászati kezelés is szóba jöhet, amelyek alkalmasak a vérkeringés serkentésére, illetve az erek rugalmasságának a javítására. Ezek segíthetik a szövődmények megelőzését, illetve az érszűkület súlyosbodásának elkerülését.

Az ilyen fürdőgyógyászati kúrák közé sorolható a víz alatti gyógytorna, az orvosi gyógymasszázs, valamint a szénsavas kádfürdő. Ez a három kezelés csaknem minden hazai gyógyfürdőben elérhető, ráadásul a társadalombiztosítás támogatásával. Utóbbi nem ingyenességet jelent, de jóval olcsóbb árat, mint amennyit tisztán piaci alapon kellene fizetni.

Az említett kezelések közül az érrendszeri betegségeknél különösen fontos szerepe lehet a szénsavfürdőnek. Léteznek magas szénsavtartalmú vízzel rendelkező természetes fürdők, ugyanakkor Magyarországon ezek ritkák. A kevés kivétel közé tartozik a Balatonfüreden található Szívkórház, amelynek szénsavas forrása is van, nem véletlenül itt létesült a kardiológiai rehabilitációra szakosodott intézmény.

Szerencsére a szénsavas fürdő mesterségesen is előállítható, a hatása megegyezik a természetes szénsavas forrásokéval és a gyógyfürdőkben országszerte elérhető. Ez egy speciális kádfürdős kezelést takar. Szén-dioxiddal dúsított vízzel töltenek tele –  tehát tulajdonképpen szódavízzel egy kádat, a beteg pedig ebben foglal helyet. Ezután lefedik a kádat, hogy a szén-dioxid ne tudjon túl gyorsan távozni a vízből. A szénsavfürdős kádfürdő során a kezelt személynek csak a feje látszik ki a kádból, de maga a kezelés nagyon kellemes érzés, hiszen a kis buborékok az egész testet masszírozzák.

A szénsavas kádfürdők vizének a hőfoka alig több mint 30 Celsius-fok, de a buborékok masszírozó hatása miatt ezt jóval melegebbnek érezni. A 15-20 percig tartó kezelés fokozza a véráramlást, csökkenti a vérnyomást, a légzés mélyül, a keringés javul, ezáltal nagyon kedvező hatása van a szív- és érrendszeri betegségeknél. Mindezek mellett a tapasztalat az, hogy a vegetatív idegrendszerre is nyugtató hatása van, ami közvetve megint csak segítheti a beteg állapotának javulását.

Láthatatlan gyógyfürdő  

Amikor azt mondjuk, hogy gyógyfürdő, akkor egy vizes létesítményt képzelünk el. Ugyanakkor gyógyfürdőnek számít a Mátraderecskén található mofetta is. Ez egy természetes szén-dioxidos gázfeltörési hely, ahol a kezelések során színtelen, szagtalan gázzal töltött medencében ülnek a betegek.

A gáz nem látszik, de mivel mérgező, ezért fontos, hogy maximum a mellkasukig érje a betegeket. Ennek a mofettás gyógygázfürdőnek az egyik kiemelkedő hatása az értágítás. A gáz könnyedén áthatol a bőrön és tágítja az ereket, különösen a végtagok krónikus szűkületeire van nagyon jó hatással.

A mofettás fürdőt a társadalombiztosítás szintén támogatja, de csak a természetes feltörési helyeken. A szén-dioxid gázzal végzett kezelés ugyan mesterséges formában is elérhető egyes hazai gyógyfürdőkben (ezeknél kis kabinokban végzik a kezelést), azonban itt már teljes árat kell fizetni. Ugyanakkor a mofetta hatékonysága miatt megérik az árukat ezek a kúrák is.

Létezik egy olyan fürdőkezelés is, ami kezdődő verőérszűkület esetén, illetve megelőzésként is hatékony, azonban a hazai fürdőkben nem terjedt el túlzottan. Talán ebben szerepet játszik, hogy nem annyira kellemes kezelésről van szó, mint például a szénsavas kádfürdő: ez pedig a skót zuhanykezelés.

Ez egy hideg-meleg, váltott hőfokú vizes kezelést takar. A pácienst először egy-két percig kellemesen meleg vízzel locsolják, majd pár másodpercig hideg vízzel, – jellemzően 10 és 20 Celsius-fok közöttivel – ezután újrakezdik és akár 20 percig is tart ez a váltófürdő. Régebben ezt manuálisan végezték, felváltva hideg és meleg vizes slaggal locsolgatták az embert, de manapság már létezik ennek egy kulturáltabb megoldásra is, a skót zuhanyfülke. Ebbe csak be kell állni, kívülről pont olyan, mint bármelyik másik zuhanyfülke, de ebben egy automatika váltogatja a teljes testet érő hideg és meleg zuhanyt.

Érszűkületes rizikócsoportok   

                                

Összességében tehát azt érdemes tudni, hogy minél előbb érdemes felismerni a betegséget. Azt is látni kell, hogy szimpla gyógyvizes ücsörgéssel nem gyógyítható meg az érszűkület és már magának a betegségnek a szinten tartása is kemény feladatot jelent. 60 év felett mindenképpen érdemes egy érszűkületszűrésen részt venni, még akkor is, ha nem jelentkeznek a panaszok. 50 év felett pedig a rizikócsoportnak szintén ajánlott egy érszűkület-vizsgálat. A rizikócsoportba tartoznak a túlsúlyosok, a dohányosok, a cukorbetegek és azok, akiknek magas a vérnyomásuk.

2020. november
h K s c p s v
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30