Menu

Az ízületi porckopás

A porckopás (arthrosis) az ízületi betegségek leggyakoribb formája. 40 éves korra a teljes lakosság 90%-ában már kimutathatók a leginkább terhelt ízületekben a porckopás kezdeti röntgenjelei, ezek azonban nem feltétlenül okoznak panaszokat. A morfológiai eltérések gyakorisága az életkorral párhuzamosan nő, és 70 éves korra — kevés kivételtől eltekintve — már mindenkin észlelhető.

A porcszövet ér- ideg-, és nyirokérmentes szövet, térfogatának 95%-át víz és sejt közötti állomány alkotja, a sejtek csupán az 5%-át teszik ki. A porcok táplálkozását a mozgás biztosítja; a porc, mint a szivacs, rugalmas összenyomódása és kitágulása révén a környezet szövetnedveiből, az ízületi folyadékból szívja fel a táplálékot. A tehermentes mozgás a porcszövet táplálkozását elősegíti, a terhelés gátolja.

A porcdegeneráció következtében a porcszövet víztartalma csökken, az addig kékesfehér, fénylő, tökéletesen sima porcfelszín egyenetlenné, durvává válik, lassan elvékonyodik, az ízületi felszínek megnyúlnak, rajtuk porcos-csontos felrakódások jelennek meg, súlyos esetben a porcszövet felszakadozik, felrostozódik, egyes helyeken akár a csontig lecsiszolódik, tönkremegy. A folyamat elsősorban a teher-viselő nagyízületekben, illetve a kéz- és lábfej ízületeiben alakul ki.

Ízületi porckopás okai

A porckopás oka mindig relatív túlterhelés, csökkent értékű porc esetén a normális terhelés is kiválthatja a degenerációt, de a túlzott megterhelés a kiváló minőségű porcot is tönkreteheti.

A porcszövet örökletes minősége között igen nagyok az egyéni különbségek, sajnos nem mindenki rendelkezik első osztályú porc-szövettel. Az egyik embernél már 40 éves korban jelentkeznek a kopás tünetei, a másiknál még 80 éves korban sem.

Keletkezésük alapján a porckopások két csoportját különböztetjük meg:

  • az elsődleges (primer), és a
  • másodlagos (secunder) arthrosisokat.

Elsődleges, primer arthrosisról beszélünk, ha a porckopás minden kimutatható ok nélkül következik be. Kialakulásában számos tényező, a genetikai adottságok, a kor, a nem, hormonális hatások, az elhízás, a fokozott igénybevétel, és a klímahatások egyaránt szerepet játszanak.

A következményes, vagy másodlagos porckopás az ízület felépítésbeli eltéréseinek, ízületen belüli vagy kívüli kóros folyamatoknak a következménye. Pl. a csípőficam, ízületbe hatoló törések, izombetegségek stb. megváltoztatják az ízületek statikáját, relatív túlterhelést idéznek elő; a gyulladások pedig direkt porckárosító hatást fejtenek ki.

Akár primer, akár secunder elváltozásról van szó, a túlterhelés feltétlenül gyorsítja a folyamat kialakulását. Minél nagyobb a terheléssel járó igénybevétel, vagy a testsúly, a porckopás annál hamarabb jelentkezik, és annál gyorsabban romlik. A kövér ember nehezen tud mozogni, a kevés mozgás következtében pedig szaporodnak a kilók. Kialakul az ördögi kör, amiből nehéz szabadulni. De nemcsak a túlzott terhelés káros, porckopás kifejlődését elősegíti a mozgásszegénység is. Mozgás hiányában csökken a porc táplálkozása, romlik a porc anyagcseréje, és megrövidül az élettartama. A korral járó porckopás megelőzése csak rendszeres mozgással érhető el.

A porckopás lassan kialakuló, fájdalmas betegség, melynek a kezdete többnyire elmosódó. Az első tünet, az ún. indítási fájdalom. Huzamos ideig tartó ülés után a beteg, mintha berozsdásodtak volna a tagjai, nehezen tud felállni, elindulni, néhány lépés után azonban „bejáródnak” az ízületei. Később a mozgás, a terhelés nem enyhíti, hanem fokozza a fájdalmat, de pihenéskor a fájdalom többnyire megszűnik. Az érintett ízületekben előbb-utóbb fájdalmas mozgáskorlátozottság alakul ki. Az egyszerű kopásos tünetekhez gyakran gyulladásos jelenségek is társulnak, ilyenkor a teherviselő nagyízületekben akár járásképtelenséget okozó ízületi duzzanatok is felléphetnek.

Ízületi porckopás kezelése

A porckopás megállapítása orvosi feladat. A gépkocsiját mindenki rendszeresen gondozza, 5000 km-ként szervizbe viszi. De saját futóműveivel sokan nem törődnek ennyire, és a kezdeti tüneteket elhanyagolják. Ízületi panaszok esetén szakorvoshoz kell fordulni! Ne hanyagoljuk el a kezdeti, szerény tüneteket, mert megsokasodnak és fokozódnak. Az időben megkezdett kezelés, az orvos és beteg együttműködése elengedhetetlen feltétele a porckopás gyógyulásának. A helyes gyógykezelés egyúttal a további szolgálja. romlás megelőzését is szolgálja.

Ma már léteznek a porcanyagcserét javító készítmények, de ezek önmagukban elégtelenek. Elsősorban a porcregeneráció természetes folyamatát kell elősegíteni, egyrészt csökkenteni kell az ízületek túlterhelését, a testsúlyt, másrészt tehermentes mozgás révén javítani kell a porcszövet táplálkozását. Ezt a célt szolgálja a porckopás konzervatív gyógykezelése, amely főleg akkor eredményes, ha időben történik.

Ne feledjük: a porckopás folyamata fékezhető, a romlás megállítható!

Mozgás hatására a csontvég porcot képez, a porcregeneráció élettani ingere tehát a mozgás. Minél nagyobb és tartósabb a terhelés, minél kevesebb a tehermentes mozgás, a porcok táplálkozása, anyagcseréje annál rosszabb, élettartamuk annál rövidebb. Ebből következik, hogy a porcszövet degenerációs folyamatát csak ren-szeres mozgással tudjuk lassítani. Sokan azt állítják: „mozgok én eleget!” Az otthoni jövés-menés, a munkavégzés az ízületek szempontjából azonban terhelést jelent. A regeneráció érdekében tehát a testsúly kikapcsolásával végzett, tehermentes mozgásra van szükség: a rendszeres úszás, torna, kerékpározás javítja a porcanyagcserét, és életben tartja a porcszövetet.

Ha a konzervatív kezelés már nem segít, műtéti megoldásra van szükség. A nagyízületek előrehaladott, súlyos tünetekkel járó porckopásának korszerű sebészeti kezelése a csípő-, és térdízületi protézisek beültetése. Ne higgyük azonban, hogy ezek ideális és tökéletes megoldások! Ahogyan a saját fog jobb, a saját csípő-, és térdízület is jobb a protézisnél. Természetesen a tönkrement ízületek állandó, kínzó fájdalmától ezek a műtétek megszabadítják a betegeket, de előfordulhatnak szövődmények, a fémötvözeteket a szervezet nem mindig viseli el, és minél nagyobb a testsúly, a protézis kilazulásának a veszélye is annál nagyobb.

Legnépszerűbb cikkek

Legújabb cikkek