Menu

Köszvény okai és kezelése

A köszvény ritka, alapvetően jóindulatú, de rendkívül fájdalmas betegség, amelynek a nevét félreértésből gyakran a „reuma” szinonimájaként használják. A reuma gyűjtőfogalom, a köszvény pedig csak egy, a sokféle reumás megbetegedés között, mely az anyagcsere-betegségek közé tartozik.

A betegség jellegzetes tünete a roham, amelynek legérzékletesebb leírását Balzacnál olvashatjuk, aki pontosan és színesen írja le a vadászatot követő bőséges lakoma és ivászat után hajnalban fellépő, kínzóan fájdalmas podagrás rohamot.

A köszvény enzim defektus következménye, amely a vér húgysavszintjének az emelkedésével jár. A magasabb húgysavszint fokozott képződés, vagy csökkent kiválasztás következménye, amelyhez az étrendből származó húgysavmennyiség is hozzáadódik.

A köszvényes ízületi gyulladást a túltelített testnedvekből származó és lerakódó húgysavkristályok váltanak ki. A vér kb. 400 umol/l húgysavszint felett telítetté válik, és a gyenge vérkeringésű és alacsony hőmérsékletű területeken, az ízületi porcokban, szalagokban, inakban a kristályok kicsapódnak. A gyulladást a húgysavkristályokat bekebelező fehérvérsejtekből származó közvetítő anyagok idézik elő.

A betegség heveny és idült formája ismeretes: a rendszertelenül ismétlődő rohamok — diéta és kezelés nélkül — évtizedek alatt krónikus köszvénybe torkollanak.

A rohamot a vér húgysavszintjének hirtelen bekövetkező változása, rendszerint emelkedése váltja ki, amely fehérjedús étkezés, betegség, stressz, kimerültség, műtét, trauma következménye is lehet, de leggyakrabban jelentős alkoholfogyasztás felelős a rohamért.

A köszvény tünetei

A betegség kitörése lehet váratlan, de megelőzhetik enyhe általános tünetek: étvágytalanság, teltségérzés, rossz közérzet, izzadás, lehangoltság, melyek után egy éjszaka hirtelen beállít az első köszvényes roham, a nagylábujj területén fellépő, rendkívül heves, lüktető fájdalom formájában. Az öregujj megduzzad, lilás-vörössé és vizenyős tapintatúvá válik. A fájdalom annyira borzasztó, kínzó lehet, hogy a beteg egész testében reszketve, ide-oda hánykolódik az ágyában, gyöngyöző izzadság veri ki a homlokát, lázas, bőre forró, és erősen szomjazik. A vizelet vöröses színű, és kihűléskor erős üledéket mutat. Reggel felé a fájdalom csillapodik, ám a következő éjszaka újult erővel ismétlődik a roham.

Az első roham 4-9 nap múlva szűnik meg teljesen, és a roham-mentes időszakban a köszvényes beteg teljesen panaszmentes, ezért képzeli azt, hogy meggyógyult, és bátran ehet-ihat, ahogy jólesik. Ha a beteg betartja az orvosi utasításokat, tünetmentesen élhet, a betegség nem jelentkezik, mintegy elmúlik. Ha azonban tovább folytatja korábbi dúskáló életmódját, akkor a rohamok folyamatosan megújulnak, visszatérnek, a rohammentes időszakok egyre rövidebbé válnak, és a köszvényes ízületi gyulladás krónikussá válik.

A típusos köszvényes roham az öregujjban jelentkezik – ezt hívjuk podagrának -, de a test bármelyik ízületében felléphet. A lázzal, rossz közérzettel kísért gyulladás a heveny fertőzés tüneteit mutatja, az ízületet borító bőr feszes, fénylő, vörös vagy bíborszínű, a duzzadt ízület meleg, és kifejezetten nyomásérzékeny. Kezelés nélkül a rohamok hetekig is elhúzódhatnak, később mintegy összeolvadnak, és egymás után számos ízület megbetegedhet. Évek során kialakul a krónikus köszvény, amelyre az ízületi porcok durva destrukciója, roncsolása jellemző.

A növekvő mennyiségű húgysavkristály gócosan rakódik le a szövetekben, és jellegzetes kristályhalmazokat (tophusokat) alkot. Ezek kisebb-nagyobb bőr alatti csomók formájában többnyire az
ízületek környékén találhatók, de előfordulnak a csontokban, és a fülkagyló területén is. A húgysavkristályok a csontokban éles szélű kimaródásokat okoznak.

A húgysav a vizeletből is könnyen kicsapódik, és az apró, hasáb alakú kristályokból vesehomok, vagy vesekő képződhet. A köszvény gyakori szövődménye a vesekövesség.

Diagnózis

A diagnózis felállítása a típusos roham esetén nem volna nehéz, a bizonyítás mégsem mindig egyszerű. A betegek harmadában a heveny roham alatt is normális húgysavszintet találunk, és a folyamat kezdetén a típusos röntgentünetek is hiányoznak. Az ízületi folyadékban található kristályok kimutatása diagnosztikus értékű, de nem minden betegből nyerhető ízületi folyadék. A diagnózis bizonyítása a jellemző klinikai és röntgentüneteken, laboratórium leleteken és a húgysavkristályok kimutatásán alapul.

A köszvény kezelése

A rohammal járó fájdalom a betegeket minden esetben orvoshoz kényszeríti, akik a rohammentes időszakokban szívesen megfeledkeznek az orvosi utasításokról. A roham jól befolyásolható, időtartama lerövidíthető, ha azonban a beteg nem látja be, hogy számára mi a mértéke ételnek-italnak, biztosan számíthat az újabb rohamokra. A köszvény gyógykezelésének kiemelkedően fontos része a diéta. A magas purin-tartalmú ételek (máj, vese, borjúhús, szardíniák, húskivonatok, kakaó, csokoládé stb.) komoly megszorítása, teljes alkoholmentesség, és bő folyadékbevitel szükséges. A köszvényes betegeknek naponta legalább 2,5 l folyadékot kell meginniuk. A vér húgysavszintjét csökkentő gyógyszer szedésén kívül rohammentes időszakban egyéb gyógyszerre általában nincs szükség.

A köszvény a legjobb indulatú reumás betegség, mert ha a beteg betartja az utasításokat, egészséges maradhat, elkerülheti a fájdalmas rohamokat, és megelőzheti az ízületek tönkremenetelét.



Legnépszerűbb cikkek

Legújabb cikkek