Menu

Lisztérzékenység kezelése és tünetei

A lisztérzékenység a leggyakoribb genetikus betegség Európában. Több gyermek érintett, mint felnőtt. Az előfordulás gyakorisága két életkorban tetőzik: 1-5 éves és 30-40 éves korban. Legtöbbször az észak-európaiak körében fordul elő, ám gyakorisága területenként eltérő.

A lisztérzékenység jellemző tünetei

A lisztérzékenységet cöliákiának, nem trópusi sprue-nak, glutén-szenzitív enterophatiának és glutén-intoleranciának is nevezik. A gyomor-bél rendszer élethosszig tartó gyulladásos megbetegedése, mely károsítja a vékony-bél nyálkahártyáját is. Gluténra való érzékenység okozza. E károsodás egyfajta Felszívódási zavarral járó tünetegyüttest okoz, s a tápanyagot nem tudják megfelelően felszívni a belek.
A tünetek jelentkezhetnek közvetlenül a glutén elfogyasztása után, de napokkal, hetekkel, sőt még később is. A jellemző tünetek közé tartoznak az alábbiak:

  • Általános fáradtság, bizonytalan rossz közérzet
  • Súlyvesztés, normális táplálkozás ellenére
  • Hasmenés, laza, lágy, bűzös széklettel, mely a zsír felszívódási zavarát jelzi, melynek következtében a székletben magas a zsírtartalom
  • Hastáji kellemetlenség, puffadtság és túlzott bélgázosság
  • Vas- és/vagy folsavhiány
  • Alacsony fehérje-, kálium-, kalcium- és nátriumszint a vérben
  • A protrombin véralvadási faktor alacsony szintje, melynek hatására könnyen keletkeznek vérömlenyek, s sérülés után a seb sokáig vérzik.

Tünetek gyermekek esetén

A lisztérzékenység gyermekek esetén lehet rendkívül enyhe, mindössze rendellenes gyomorműködést okozó, de súlyosabb is, mely a felnőttekéhez hasonló tünetekkel jár. A tápanyaghiány különösen hatással van a gyermekekre, akadályozza a növést, és egyéb problémákat okoz, például az alábbiakat:

  • Anaemia és amenorrhoea (menstruáció elmaradása) korábban menstruáló lányok esetén
  • Kalciumhiány, melynek hatására a hosszú csontok (például a combcsont) görbévé válnak
  • Fehérjehiány, mely folyadék-visszatartáshoz és ödémához vezet.

Kapcsolódó betegségek

A lisztérzékenységhez dermatitis herpetiformis, a bőr viszketését és hólyagos kiütését okozó betegség kapcsolódik, mely a könyököt, a térdet, az ülepet és a hátat érinti. Miközben a lisztérzékenyek mindössze 10 százaléka szenved e betegségben, a dermatitis herpetiformisos betegek kb. 90 százalékánál gluténszenzitív enteropathia mutatható ki.

A lisztérzékenység okai

A lisztérzékenység genetikailag meghatározott betegség, mely akkor jön létre, ha az érintett személy glutént fogyaszt. Ilyen protein például a búzában, az árpában, a rozsban, és kisebb mértékben a zabban. Kohéziós, elasztikus fehérje. Ha a lisztérzékeny személy szervezetébe glutén kerül, a fehérje változásokat okoz a bél felső szakaszának (vékonybélnek) a nyálkahártyájában.

E változások során elpusztulnak a vékonybélben a villusok (bolyhok). A villusok ujjszerű nyúlványok, melyek normális esetben a vékonybél falán helyezkednek el, ami miatt az kefeszerű látványt nyújt.

A villusok szerepe

A villusok növelik a belek nyálkahártyájának tápanyag felszívására alkalmas felületét. Lisztérzékenység esetén a nyálkahártya lapos, sima, és kevéssé képes felszívni a tápanyagot, ami tápanyaghiányt okoz, ez pedig további problémákat, például vérszegénységet idéz elő.

A lisztérzékenység diagnózisa

Lisztérzékenység feltételezhető, amennyiben a beteg normális táplálkozás mellett is veszít súlyából, ráadásul gyomor-bélrendszeri problémákkal küzd. Gyermek esetén jellegzetes a növekedés hiánya, a hasmenés és az ingerlékenység.

Vizsgálatok

További vizsgálatok közé tartoznak az alábbiak:

  • Laboratóriumi vizsgálatok az egyszerű cukor (például xilóz) abszorpciójának mérése érdekében. A felszívódás lisztérzékeny beteg esetén gyenge lehet
  • A vékonybél nyálkahártyájának biopsziája (jejunalis biopszia) endoszkóp segítségével, a vékonybél száloptikás eszközzel való vizsgálata. Apró eszközzel kimetszenek egy darabot a nyálkahártyából. Ezt mikroszkóp alatt megvizsgálják. A vizsgálat a villusok hiányát, továbbá a nyálkahártya laposságát és sorvadását mutathatja ki
  • Vérvizsgálat – szinte mindig tapasztalható vas- és/vagy folsavhiány miatti vérszegénység

A legmegbízhatóbb diagnózis retrospektív: a tünetek megszűnése gluténmentes táplálkozás hatásra.

A gyógyulást biopsziával ellenőrzik azután, hogy a beteg immár 6 hónapja gluténmentesen táplálkozik.

Lisztérzékenység kezelése

A lisztérzékenység elsődleges kezelési módja a glutén kizárása a táplálkozásból. Ez magába foglalja a búzát, az árpát, a rozst és a zabot, ami komoly nehézségekbe ütközik, hiszen a gabonafélék és származékaik számtalan élelemben találhatók meg. Különösen gyakoriak feldolgozott élelmiszerekben és különféle adalékanyagokban, a mártásoktól kezdve az édességekig.

Helyettesítők

A betegek általában kapnak egy listát orvosuktól az elfogadott, gluténmentes élelmiszerekről. Szinte mindegyik érintett gabonának létezik helyettesítője, például a durumbúzás tészta helyett hajdinás tészta. Gyakori helyettesítő a rizs és a kukorica.

A folsav, vas, B 12-vitamin, kalcium és D-vitamin hiánya pótlásra szorul. Dermatitis herpetiformis esetén is étrendbeli változtatás javasolt.

Súlyos esetek kezelése

A lisztérzékenység súlyos formájában szenvedő gyermekeket eleinte intravénásan táplálják, hogy meg-szűnjön a tápanyaghiány, különösen amennyiben a diagnózis kései, és anaemia és rachitis (angolkór) lépett fel. A gyermekek több utánkövetéses vizsgálatot igényelnek, melynek során vizsgálni kell a gluténmentes táplálkozás melletti növekedésüket.

Prognózis

Bár a lisztérzékenység nem gyógyítható, a betegek többsége gluténmentes táplálkozás mellett teljesen felépül.

  • A bél nyálkahártyája helyreáll, a villusok visszanőnek
  • A tápanyagok felszívódása ismét zavartalan.

Felnőtt beteg esetén nagyon kis mértékben fennáll annak az esélye, hogy a súlyos lisztérzékenység lymphomát (rosszindulatú tumort) vagy leiomyomát (jóindulatú tumort) okoz a bélben. A lisztérzékenyek esetén kétszer nagyobb a valószínűsége a béltumorok kialakulásának.

A csontsűrűséget szintén figyelni kell. mivel a lisztérzékenység szoros kapcsolatban áll a csontritkulással.

Megelőzés

A lisztérzékenység kialakulásában a genetikai hajlam játszik szerepet, ezért nem előzhető meg. A tünetek kialakulása azonban szigorú gluténmentes táplálkozás által megelőzhető. Mivel a lisztérzékenység élethosszig tartó betegség, a betegnek hosszú távon kell ezt az étrendet megtartania.


Legnépszerűbb cikkek

Legújabb cikkek