Menu

Mélyvénás trombózis

A mélyvénás trombózist egy vérrög (thrombus) okozza, mely mélyen az erekben, s nem közvetlenül a bőr alatt keletkezik. Egyes thrombusok olyan nagy méretűvé válnak, hogy akadályozzák a véráramlást, és károsítják a vénabillentyűket.

A mélyvénás trombózis tünetei

A lehetséges tünetek közé tartoznak az alábbiak:

  • Fájdalom – a lábszár mélyvénás trombózisa fájdalmat és érzékenységet okoz a lábikrában, mely hajlítás során súlyosbodik, tüneteket azonban általában nem okoz. A lágyék vagy medence trombózisa súlyos lábfájdalmat idézhet elő
  • Lábduzzanat
  • A láb kék elszíneződése (cyanosis) oxigénhiány miatt
  • Fehér láb – a környező artériák görcse miatt
  • Lábmelegség érzete
  • Vérbő lábvénák
  • Enyhe láz

Rizikófaktorok

A mélyvénás trombózis leggyakrabban a láb és a medence vénáit érinti. A rizikófaktorok közé olyan állapotok tartoznak, melyek károsítják a vénák falát, lassítják a véráramlást vagy fokozzák a vér alvadási hajlamát.

A beteg jobb lábának duzzanata mélyvénás trombózisra utal. A láb vörös, duzzadt és meleg.

Milyen gyakori a mélyvénás trombózis?

A mélyvénás trombózis előfordulásának gyakorisága az életkorral emelkedik:

Ezer 65 és 69 év közötti beteg közül évente 3-an kapnak mélyvénás trombózist.

A szám 1000-ből 8-ra emelkedik 85 és 89 év között.

A prostatectomia utáni betegek 50 százalékánál, szívinfarktus utáni betegek harmadánál fordul elő mélyvénás trombózis

A kórházban elhunyt és felboncolt személyek 60 százalékánál fedeznek fel lábvénai trombózist.

Nők

A nők veszélyeztetettebbek, mint a férfiak, mivel a terhesség, a kombinált (ösztrogéntartalmú) fogamzásgátlók és a hormonpótló terápiás gyógyszerek növelik a kockázatot. Az USA-ban például több nő hal meg mélyvénás trombózist követő tüdőembóliában, mint mellrákban.

Tüdőembólia

A tüdőembólia a láb vagy a medence mélyvénás trombózisának egyik rendkívül veszélyes szövődménye. Akkor jön létre, ha a thrombus elszabadul (embolust hozva létre), és a vérárammal a szívbe kerül. Ha az embolus kellően nagy, elzárhatja a szív jobb oldalából a tüdőbe tartó artériát (tüdőembólia), melynek során szívelégtelenséget vagy hirtelen halált okoz. A kisebb embolusok esetén a tüdőszövet egyes részei elhalhatnak (infarctus), mely akut légzési fájdalmat (pleuralis fájdalmat) vagy vérrögképződést (haemoptysist) okoz.

A tüdőembólia ritka a lábikra trombózisa esetén, ami általában kicsi. A láb magasabb részén és a medencében képződő thrombusok nagyobb valószínűséggel okoznak tüdőembóliát.

A mélyvénás trombózis okai

A mélyvénás trombózis gyakran látszólag minden ok nélkül következik be, ám a rizikófaktorok közé tartoznak az alábbiak:

  • 40 év feletti kor
  • Túlsúlyosság
  • Mozgáshiány, 4 napnál hosszabb ágynyugalom, inaktív nagy távolságú utazás (különösen, ha dehidrációval társul), nemrégiben bekövetkezett stroke
  • Osztrogént tartalmazó gyógyszerek (például orális fogamzásgátló tabletták vagy hormonpótló terápiás szerek)
  • Terhesség és gyermekágy (a szülést követő 6 hetes időszak)
  • Sérülés – különösen a medencét, a csípőt és a lábat érintő
  • Sebészi beavatkozás – különösen ortopédiai, idegsebészeti, urológiai és nőgyógyászati
  • Súlyos betegség, például szívelégtelenség, rák, myocardialis infarktus és gyulladásos bélbetegség, például colitis ulcerosa
  • Az egyén vagy családja kórtörténetében mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia
  • Súlyos visszértágulatos erek
  • A vér hiperkoagulabilitása; például polycytaemia esetén a hemoglobinkoncentráció abnormálisan magas, és a vér sűrűbb a normálisnál; thrombocythaemia esetén a vérlemezkék száma megemelkedik
  • A vér örökölt rendellenességei – köztük a leggyakoribb a faktor V Leiden-mutáció, mely a népesség mintegy 5 százalékát jellemzi. Ez és más rendellenességek növelik a fogamzásgátló szereket szedő, a nőkben már jelen lévő trombózis kockázatát

A hosszú, inaktív utazás is rizikófaktor. A repülés a dehidratáció valószínűsége miatt a mélyvénás trombózis gyakori okozója.

A mélyvénás trombózis kezelése

A kezelés legfőbb célja a tüdőembólia megelőzése a thrombus méretének korlátozásával. A kezelési módok közé tartoznak az alábbiak:

Antikoaguláns (véralvadásgátló) terápia

  • Heparin. Az intravénás heparin szinte azonnal csökkenti a vér rögösödését. A lehető leghamarabb alkalmazandó. A kezelésnek legalább 5 napig folytatódnia kell vagy intravénás, vagy bőr alatti injekció formájában.
  • Warfarin vagy kumarin. A warfarinnal végzett orális véralvadásgátlós a kezelés első napján kezdődik, ám 72 órán át hatástalan. Ha a warfarin hatása kialakult, a heparinos kezelés elhagyható. A warfarin adagolását rendszeres vérvizsgálatokkal felügyelni kell. Terhes nőknél a magzatra való kockázata miatt kerülendő.

Thrombolyticus (alvadékoldó) kezelés

Alkalmanként ilyen kezeléssel, például sztreptokinázzal oldják fel a vérrögöt, ami súlyos tüdőembólia esetén hatásos lehet, ám a vérzés veszélye is nagyobb.

Rögeltávolítás

Súlyos tüdőembolus vagy nagy lágyékhajlati vagy medencei thrombus esetén megkísérelhetik a vérrög sebészi eltávolítását.

Általános teendők

  • Mobilizáció
  • A láb megemelése
  • Kompressziós kötés

Diagnózis

A mélyvénás trombózis tünetei sokszor enyhék, bizonytalanok vagy nem is jelentkeznek. A klinikai vizsgálat gyakran eredménytelen a diagnózis szempontjából. A mélyvénástrombózis-gyanús beteget sürgősen kórházba kell szállítani.

A vizsgálatok közé tartoznak:

  • Doppler ultraszonográfia – a véráramlás vizsgálata ultrahang-hullámokkal. Megbízhatósága és kíméletessége miatt gyakran választott vizsgálati módszer
  • Vénafestés – sugarat át nem eresztő festék injekciózása a vénába. Röntgenfelvételen látható, ahogy a folyadék a szív felé áramlik. A művelet fájdalmas és technikailag bonyolult. Az ultraszonográfia napjainkban legtöbbször szükségtelenné teszi a vénafestést
  • Vérvizsgálat – az ultraszonográfia mellett az áramló D-dimerek (a véralvadékból származnak) koncentrációjának meghatározása is végezhető

A mélyvénás trombózis megelőzése

A testmozgás és a súlykontroll fontos. Az aszpirin alig nyújt némi védelmet. Magas kockázatú betegek esetén megelőző váralvadásgátló kezelés válhat szükségessé. Az időszakos pneumatikus lábnyomó eszközök védelmet nyújtanak a sebészeti eljárás során.

Prognózis

A lábikra vénáit érintő trombózisok 30 százaléka spontán megszűnik; 50 százaléka hosszabb ideig megmarad; és a rögök 20-30 százaléka indul el a szív felé (embolia), ami életveszélyes. Hosszútávon a mélyvénás trombózisos betegek 60 százalékánál alakul ki a láb mélyvénáinak krónikus elzáródása, ami fájdalmat és duzzanatot okoz.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Legnépszerűbb cikkek

Legutóbbi hozzászólások

    Legújabb cikkek