Menu

Sportpszichológia a hétköznapokban

Induljunk ki abból, hogy minden cselekedet elhatározással kezdődik. Az elhatározás olyan akarat, amelyet szándékosság, céltudatosság és döntési képesség jellemez. Ezen felül még koncentrációra, összpontosításra is szükség van előtte, vagy közben. Máris az alapvető pszichológia fogalmak mentén haladunk a sport irányába. Elsüthetném „a fejben dől el” közhelyet.

Mi a sportpszichológia

A sportolással, a sportoló ember pszichológiai jellemzőivel foglalkozó tudományág. Több kutatási területről szerezi Ismereteit, ilyen például a klinikai szakpszichológia, a csoportdinamika vagy a szociálpszichológia. A versengés igényét, motivációs beágyazottságát, bázisát tanulmányozták. Az 1956-os melburn-i olimpián rendezett tudományos konferencián fogalmazódott meg először, a teljesítmény fokozásának érdekében a lelki erőforrások hasznosítása nélkülözhetetlen. Az ’50-es években Dél-Amerikában, a futball teljesítmény növelésére használtak csapat pszichológust elsőnek. 

Mozgás

A mozgás létfenntartásunk alapvető kritériuma, az anyagcserétől a fajfenntartásig, a helyváltoztatástól az egyhelyben maradásig, folyton szükség van rá. Genetikailag a korai ragadozó, vadászó életmódra vezethető vissza, illetve a menekülés képessége is döntő lehetett. Munkavégzés folyamán is nélkülözhetetlen, még képernyő előtt ülve is. A mozgás kihagyhatatlan, a gondolkodási és érzelmi funkciókat kivéve, de még érzelmeinket is kifejezhetjük mozdulatokkal. Rengeteg gyerekjáték alapszik mozgáson, mivel alapvető örömszerzési forrás is. A mozgás alatt endogén opiátok szabadulnak fel, aminek feszültségoldó hatása van.

Teljesítménynövelés

A motiváltság olyan tényező, amely alapvető kritérium a sportban. Ha valaki nem akar elfutni a célig vagy nem akarja az ellenfelet legyőzni, akkor nem is fogja. Olyan állapotot kell generálni önmagában, amiben a legjobb teljesítményre képes, akkor is, ha éppen tragédiák történnek az életében. Meg kell tanulnia a cél elérésére hangolnia magát, a személyiségét totális kontroll alatt kell tartania. Csak akkor fog a teljesítménye növekedni, ha fejben is ott van, ha kikapcsolja a magánéleti szorongásait, ha hisz magában, ha figyel, ha akar. A mentális egészség is összetevője a sportnak, ép testben ép lélek, tartották az ókorban és ez a mai napig megállja a helyét.

Önismeret

Ha minden rendben, de mégsem jönnek az eredmények, akkor nem tudunk valamit önmagunkról. Nincs rálátásunk a személyiségünkre. Nagyon sokan gondolják magukat tökéletesen problémamentesnek, mégis problémákkal küszködnek. Pedig, aki tökéletes, annak nincs ilyen. Ebben az esetben a külső kontroll a pszichológus lehet. Az ókori görög társadalom szemléletében fontos szerepet játszott az „ismerd meg önmagad” elv. Valószínűleg összefüggést figyeltek meg a psziché épsége és teljesítmény között.  Azt is kifejezi, hogy az önismeret rendkívül nehéz és összetett folyamat, mindennek az alapja. A veszélyes kihívások a sportoló életébe kerülhetnek, ha nem méri fel előre a lelki teherbírását. Például a hegymászók leginkább akkor kerülnek veszélybe, amikor elfogy belőlük az akarat. Önmagunk megismerése egész életen keresztül tartó folyamat, ami nem zárul le. A környezetünkben végbemenő változások állandóan alakítanak bennünket.

Mentális edzésterv

Ha egy mentális edzéstervet kellene felállítani, akkor a következő folyamatokból állna:

  • 1., Önismeret. Mi ösztönöz és mi hajt bennünket valójában a sportteljesítmény elérésének érdekében? A legjobbnak lenni önmagában? Minden cselekvés mögött az uralkodás, a rettegés, a komplexusok legyőzése, a megfelelni vágyás, a menekülés (stb.) állnak, hogy csak a legkézenfekvőbbeket soroljuk. Ha rájövünk, mi hajt vagy akadályoz bennünket, rá tudunk erősíteni vagy le tudjuk nyomni. A személyiség komplex rendszer, amivel szintén érdemes foglalkozni. Lehet, olyan meglepetések kerülnek felszínre, amit eddig nem is sejtettünk, mégis gátolják a kibontakozásunkat.
  • 2., A speciális sportpszichológiai terápiák vagy foglalkozások, még inkább segítenek a célok elérésében. Van, akinek az akaraterőt kell növelni, lehet, hogy a koncentrációt kell fejleszteni, talán a fájdalomtűrést, esetleg a szorongást oldani. Egyfajta izgalmi szint beállítása minden sportágnál mérvadó. A fizikai teljesítmény és a központi idegrendszeri aktivitás között kapcsolat van.
  • A sportlövő esetében a magas szinten működő izgalmi állapot, szorongás negatívan hat a teljesítményre. Ugyan ez a súlyemelőknél pont az ellenkezőjét okozza. A koncentráltságban elvégzett gyakorlatok minél nagyobb nyugalmat igényelnek, ilyenek a torna, célzó sportok, művészi sportok (műugratás, műkorcsolya, műugrás, stb.). Az erősen izgatott állapot kedvező a sprint számokban és a küzdősportokban. Minél összetettebb egy sportág, annál komplexebb az aktivációs szint, ami a versenyzőnek kedvez. Például, ha egy vívó támadásban van agresszív, felfokozott szintre kerülnek az érzelmei, amint visszalép védekezni ez az állapot csillapodik és koncentráltan kezd dolgozni. Ha képes robbanásszerűen felpörögni és ugyan ilyen sebességgel lehiggadni, jól működik a pszichéje. A bekapott találat felhúzza, mégsem kezd el kontrollálatlanul vagdalkozni.
  • A sportpszichológiai tréning is felméréssel kezdődik, a szakember anamnézist, előéletet vizsgál, aztán rátér a relaxációs technikákra. A relaxáció elsősorban a versenyek előtt és közben fellépő szorongás csökkentésére szolgál. A versenyhelyzetek során fellépő szorongás csökkentésére fejlesztették ki a szisztematikus deszenzitizáció módszerét. A nagyobb hatékonyság érdekében a figyelemfókuszálási technikák abban segítik a sportolót, hogy legyen képes az adott versenyen vagy mérkőzésen maximális odafigyeléssel teljesíteni. A terhelhetőség növelésére alkalmas a mentális tréning is. Előfordulhat olyan helyzet, amikor az edzések mennyisége és intenzitása nem növelhető tovább esetleg sérülések utáni felépülési időszak következik. Ekkor alkalmazható a mentális tréning, melynek során a sportoló a mozgást nem valós mozgásformák kivitelezése által, hanem képzeletben viszi véghez.
  • 3., A psziché olyan, mint a test, folyamatos tréningben kell tartani. Ha már begyakorolta valaki illetve felfejlesztette magát, akkor azt karban is kell tartani. Az önismeret olyan terület, amit egész életünkben fejlesztenünk kell. Mindig új élethelyzetbe kerülünk, ahogy megy az idő. Látszólag mindig ugyan abban a környezetben edzünk, de a körülmények folyamatosan változnak körülöttünk. Lehet, hogy valaki már hat éve ugyan annak a csapatnak versenyzője, de közben gyereke született, elvált, megnősült, világbajnokságot nyert vagy lecsúszott a dobogóról. Mindenhez alkalmazkodnunk kell és ez nem megy egyszerűen, egyre bonyolódik az életünk, mert az élet ilyen.

Szerző: Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus

Legnépszerűbb cikkek

Legújabb cikkek