Menu

A köhögés fajtái

A köhögés egy olyan hirtelen, reflexszerű cselekvés, amely az embereknél és sok állatnál is megfigyelhető. Célja, hogy a levegő hirtelen és gyors kiáramlásával megtisztítsa a torkot és a légutakat az idegen részecskéktől, mikrobáktól, irritációt okozó elemektől, váladéktól vagy nyálkától. A köhögés lehet szándékos vagy önkéntelen. A torok tisztítása céljából történő köhögés jellemzően ritkán fordul elő, de bizonyos állapotok gyakori köhögési rohamokat is okozhatnak.

Habár a köhögés komolyabb betegség jele is lehet, a leggyakrabban magától is megszűnik, bármiféle gyógyszeres vagy orvosi kezelés nélkül. A köhögés jelenlétének időtartama szerint beszélhetünk akut és krónikus köhögésről. Akut köhögésről van szó, ha az hirtelen alakul ki és 2-3 hétnél nem tart tovább. Akut köhögést leggyakrabban a megfázás, az influenza vagy az akut hörghurut (bronchitis) idéz elő. Ha a köhögés 3-8 hétig is elhúzódik, ám ezen időszak vége felé javulás tapasztalható, szubakut köhögésről van szó. Amennyiben pedig a köhögés 8 hétnél tovább tart és állandó jelleggel jelen van, krónikus köhögésről beszélünk.

Típusa szerint alapvetően kétfajta köhögést különböztetünk meg: száraz és hurutos köhögést.

Száraz köhögés

A száraz köhögés esetében nincsen a torokból feljövő váladék vagy köpet. A száraz köhögéssel a szervezet gyakran csupán a torokban fellépő csiklandó vagy gombócszerű érzéstől próbál megszabadulni. Ez előfordulhat az allergia, a dohányzás, vírusos felső légúti fertőzés vagy egy enyhe arcüreggyulladás esetében is. A száraz köhögésnek három altípusa is létezik. Száraz szaggató köhögés általában vírusos megbetegedésnél jellemző, folyamatos köhögési inger kínozza a beteget, aki úgy érzi, mintha valami a torkán akadt volna. Ugató köhögés vagy krupp főként gégegyulladás (laryngitis) esetén jelentkezik, a köhögés torokfájdalommal és légzési nehézséggel jár. A szamárköhögés többnyire bakteriális eredetű, a védőoltásoknak köszönhetően azonban manapság már igen ritkán fordul elő, akkor is általában gyermekek esetében. Ebben az esetben a folytonos köhögést jellegzetes, szamárhanghoz hasonló hang, valamint erős levegőbelégzés kíséri.

Hurutos köhögés

Hurutos köhögéssel együtt jelentős mennyiségű váladék, slejm távozik a torokból. Ez olyankor fordul elő, amikor a betegség forrása a tüdőben található, mint például a hörgőgyulladás (bronchitis), a tüdőgyulladás (pneumonia), az asztma, vagy néhány ritkább betegség, mint a tüdőrák vagy a gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD) esetében. A hurutos köhögés mellett további tünetek lehetnek a mellkasi nyomás, az enyhe vagy erős légszomj, a láz, az orrfolyás, a váladékcsorgás az orrból a garatba.

A köhögés a legtöbb esetben két héten belül elmúlik vagy legalábbis jelentős javulást mutat. A víz csillapíthatja a köhögést, akár megisszuk, akár gőz vagy pára formájában a levegőbe juttatjuk és belélegezzük. Megfázás vagy influenza esetén az antihisztamin hatásosabb lehet, mint a megfázásos tünetekre recept nélkül kapható gyógyszerek. Négy év alatti gyermekeknek nem ajánlott köhögéscsillapítót adni, négyéves kor feletti gyermekek esetében a gyógyszerrel körültekintően kell eljárni és figyelmesen el kell olvasni a gyógyszer tájékoztatóját. Ha a köhögéssel vér távozik a szervezetből, ha ugatásszerű hanggal jár, ha néhány héten belül nem látható jelentősebb javulás, ha további tünetek jelentkeznek, például láz, mellkasi fájdalom, fejfájás, álmosság vagy zavartság, amint lehet, mindenképpen forduljunk orvoshoz, mert a betegség komolyra fordulhat.

Mi okozza a köhögést?

A köhögésnek számtalan kiváltó oka lehet, legyen az ideiglenes vagy állandó, többségében azonban vírusok okozzák és két héten belül orvosi kezelés nélkül magától is elmúlik.

A torok megtisztítása

A köhögés a torok megtisztításának egy teljesen általános módja. Ha a légutak váladék vagy idegen részecskék, mint füst vagy por által elzáródnak, a köhögés a szervezet reflexszerű válasza, amellyel a könnyebb légzés érdekében igyekszik eltávolítani a levegő útjából az oda nem illő dolgokat.

Ez a köhögés általában elég ritka, de gyakorivá válhat, ha a légzőrendszer folyamatos irritációnak, például füstnek van kitéve.

Vírusok és baktériumok

A köhögés leggyakoribb kiváltó okai az elsősorban a felső légutakat és a torkot érintő fertőzések, mint például a megfázás, az influenza vagy a gégegyulladás (laryngitis). Ezeket a légúti fertőzéseket általában vírusok okozzák, amely esetben néhány naptól egy hétig terjedő gyógyulási idővel számolhatunk. Az influenza okozta köhögés esetében a gyógyulás kicsit hosszabb időt vesz igénybe, amelyhez alkalmanként antibiotikumra is szükség van. Az alsó légúti fertőzések, mint a hörgőgyulladás (bronchitis) vagy a tüdőgyulladás (pneumonia) esetében a torok alatti légutak, a légcső és a tüdő az érintett terület.

Dohányzás

A dohányzás szintén a köhögés egyik gyakori kiváltó oka. Ebben az esetben majdnem mindig krónikus köhögésről van szó, amelynek jellegzetes hangja is van.

Asztma

Kisgyermekeknél gyakori az asztma okozta köhögés. Az asztmás köhögés jellemzően zihálással is együtt jár, így könnyű felismerni. A súlyosabb asztma inhalátoros kezelést igényel. Gyermekeknél előfordul, hogy növekedés közben megszűnnek az asztmás tüneteik.

Gyógyszerek

Néhány gyógyszer okozhat köhögést, ez azonban egy ritkán előforduló mellékhatás. Az általában magas vérnyomás és szívbetegségek kezelésére használt angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátló szerek például – mellékhatásként jelentkező hörgőszűkítő hatásuk miatt – okozhatnak száraz, kínzó köhögést. Ebben az esetben a gyógyszer szedésének abbahagyásával a köhögés is megszűnik.

Egyéb okok

További tényezők, amelyek köhögést okozhatnak:

  • a hangszalagok sérülése;
  • hátsó orrüregi váladékcsöpögés;
  • bakteriális fertőzések, mint például szamárköhögés vagy krupp;
  • komolyabb egészségügyi állapot, mint például tüdőembólia vagy szívelégtelenség.

Szintén gyakori oka lehet krónikus köhögésnek a gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD). Ezesetben az alsó nyelőcsövet záró izom nem záródik rendesen és a gyomor tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ez a visszaáramlás egy olyan reflexet vált ki a légcsőben, ami köhögésre készteti a beteget.

Hogyan kezeljük a köhögést?

A köhögésre, a kiváltó októl függően, számtalan kezelési mód létezik. Egészséges felnőtteknél a legtöbb kezeléshez alapvetően hozzátartozik az önmagukra való odafigyelés.

Saját magunk kezelése

A vírus okozta köhögést nem lehet antibiotikummal kezelni, a legjobb, ha hagyjuk, hogy az immunrendszer maga birkózzon meg a betegséggel. A következő módszerek enyhíthetnek a tüneteken, bár a köhögés időtartamát nem csökkentik:

  • sok folyadék fogyasztásával tartsuk szervezetünket hidratáltan;
  • alváshoz emeljük meg a fejünket plusz párnákkal;
  • szopogassunk torokfertőtlenítő, köhögéscsillapító tablettákat, amelyek nyugtatják a torkot;
  • rendszeres időközönként gargarizáljunk meleg sós vízzel, hogy megnyugtassuk és megtisztítsuk a torkot a váladéktól;
  • kerüljük az irritációt okozó körülményeket, mint a füst és a por;
  • tegyünk mézet, citromlevet és/vagy gyömbért a teánkba, hogy enyhítsük a köhögést és megtisztítsuk a légutakat;
  • használjunk orrspray-t vagy orrcseppet, hogy megszüntessük az orrdugulást és megkönnyítsük a légzést.

Orvosi kezelés

Az orvosi kezelés során az orvos belenéz a páciens torkába, meghallgatja a tüdejét és érdeklődik az egyéb tünetek iránt.

Amennyiben a köhögést minden valószínűség szerint baktérium okozza, az orvos szájon át beveendő antibiotikumot ír fel. Ezt általában egy héten át kell szedni a teljes gyógyulás érdekében. Szintén felírhat köptetőszirupot vagy tablettát, valamint kodein tartalmú köhögéscsillapítót.

Ha az orvos nem tudja egyértelműen megállapítani a köhögés okát, további vizsgálatokat rendel el. Ez lehet mellkasi röntgen, hogy kiderüljön, tiszta-e a tüdő, továbbá vér- és bőrvizsgálat, ha valamiféle allergiás reakciót feltételez. Egyes esetekben a nyálkát és váladékot elemzik baktériumok vagy tuberkolózis jeleit vizsgálva.

Igen ritka, hogy szívproblémának a köhögés legyen az egyetlen tünete, az orvos azonban kérhet szívultrahangot, hogy megbizonyosodjon a szív zavartalan működéséről és kizárja ezt a problémát, mint a köhögés lehetséges okát.

A súlyosabb eseteknél további vizsgálatokra is sor kerülhet. A komputertomográfia (CT) sokkal alaposabb képet mutat a mellkasról és a légutakról, ezáltal segíthet megállapítani a köhögés okát. Amennyiben még ez sem vezetne célra, az orvos továbbirányíthatja a pácienst gyomor- és bélrendszeri (gasztrointesztinális) vagy tüdő specialistához. Az egyik vizsgálat, amelyet ezek a szakorvosok végeznek, a nyelőcső pH-impedancia mérés, amellyel a gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD) jelei mutathatók ki.

A legtöbb esetben a köhögés egy vagy két héten belül magától elmúlik, és önmagában nem okoz semmilyen hosszútávú károsodást vagy tüntet.

Néhány estben azonban a komoly köhögés okozhat ideiglenes szövődményeket, mint például fáradékonyság, szédülés, fejfájás, bordatörés. Ezek ritkán fordulnak elő és a köhögés megszűnésével maguk is elmúlnak.

Egy súlyosabb állapot tüneteként jelentkező köhögés azonban nem valószínű, hogy magától elmúlik, és amennyiben nem kezelik, az állapot rosszabbodásához és további tünetek megjelenéséhez vezethet.

Milyen megelőző intézkedéseket tehetünk, hogy elkerüljük a köhögés kialakulását?

Habár a ritkán előforduló köhögés szükséges a légutak megtisztításához, vannak módok a betegségszerű köhögés megelőzésére is.

A dohányzás abbahagyása

A dohányzás gyakran hozzájárul a krónikus köhögés kialakulásához és az úgynevezett „dohányos köhögés”-t nagyon nehéz gyógyítani. Az olyan eszközöktől kezdve, mint az elektromos cigaretta, a tanácsadó és támogató csoportokig számtalan módszer létezik, amely segítséget nyújt a dohányzásról való leszokáshoz. A leszokás után sokkal kevésbé hajlamos a szervezet a megfázásra vagy a krónikus köhögésre.

Étrendváltoztatás

Egy tanulmány szerint azoknál az embereknél, akiknek étrendje bőségesen tartalmaz gyümölcsöt, rostanyagot és flavonoidokat, kevésbé valószínű a krónikus köhögés kialakulása. Ha úgy érezzük, szükségünk van tanácsra étrendünk összeállításához, forduljunk bátran orvosunkhoz vagy rajta keresztül egy dietetikushoz.

Egészségi állapot

Tanácsos távol maradni azoktól a személyektől, akik éppen fertőző betegségben, például hörgőgyulladásban (bronchitis) szenvednek, így csökkentve az esélyét annak, hogy kapcsolatba kerüljünk a kórokozókkal. Fontos a gyakori kézmosás, valamint nem ajánlott közös evőeszköz, törölköző és párna használata.

Amennyiben valami miatt olyan az egészségi állapotunk, például gastro-oesophagealis reflux betegségünk (GERD) vagy asztmánk van, amely növeli a köhögés kialakulásának esélyét, kérjük orvosunk véleményét a különböző kezelési módszereket illetően. Ha ezt az állapotot megfelelőképpen kezelik, a köhögés akár el is múlhat, vagy legalábbis sokkal kevesebbszer fog előfordulni.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Legnépszerűbb cikkek

Legutóbbi hozzászólások

Legújabb cikkek