Menu

A vérszegénység (anaemia)

Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a vérben a vörösvérsejtek száma jelentősen lecsökken. Az anaemia gyakori betegség, számos fajtája ismert, és mindegyiknek különböző oka van. A vérszegénység előfordulhat önállóan, de súlyos betegség vészjelző tünete is lehet.

A kérdés ismerete azért is fontos, mivel az enyhe vagy közepes súlyosságú vérszegénységnek nincsenek feltűnő, kiugró tünetei. Kezeletlen esetben azonban a kezdeti enyhe tünetek súlyossá válhatnak, és akár életveszélyes állapothoz is vezethetnek.

Mit kell tudnunk a vérszegénységről?


Az egészséges emberek vörösvérsejtszáma 4-5 millió között mozog, ez azt jelenti, hogy egy köbmilliméter vérben közel 5 millió vörös vérsejt van. A sejtek alakja a farsangi fánkhoz hasonló, melyek könnyen tudják változtatni az alakjukat, és megnyúlva, saját átmérőjüknél jóval kisebb hajszálerekben is tovább tudnak haladni. A vörös vérsejtekben lévő vastartalmú fehérje, a hemoglobin szállítja az oxigént a tüdőből a szövetekig. A szervekben a hemoglobin leadja az oxigént, és helyette felveszi a szén-dioxidot. Akár a vörös vérsejtek száma, akár a sejtek hemoglobin tartalma csökken, a szövetek táplálkozása, oxigenizációja zavart szenved.

A vér sejtes elemei: a vörös- és a fehér vérsejtek, valamint a vérlemezkék a csontvelőben képződnek. A sejtek képződése az őssejtekből folyamatosan történik, a vér alakos elemei ugyanis idővel elöregednek és elpusztulnak. Az egyes elemek élettartama különböző: a vörös vérsejtek átlagos élettartama 3-4 hónap, a vérlemezkéké kb. 1 hét, a fehér vérsejteké mindössze 1-2 nap. A vörös vérsejtek temetője a lép.

Az anaemiák osztályozása egyrészt kórélettani hátterük, másrészt a vérsejtek mérete szerint történik. A vérszegénységet számos ok idéz-heti elő, de a betegség alapvetően három mechanizmus szerint jöhet létre: vérvesztés, a vörös vérsejtek csökkent képzése vagy fokozott pusztulása révén.

A vérszegénység okai


A vérszegénység leggyakoribb oka az akut vagy idült vérvesztés. Baleset, nagyobb műtét vagy szülés heveny vérvesztéssel járhat, míg a szokottnál bőségesebb vagy elhúzódó havi vérzés, vagy a gyomorbélrendszerben megbújó daganatok észrevétlenül kialakuló, idült vérvesztést okozhatnak. Számos ártalom, hiányos táplálkozás, bizonyos gyógyszerek és betegségek gátolhatják a vérképzést, és léteznek öröklődő betegségek, melyekben a vörös vérsejtek élettartama lerövidül.

A vérszegénység fajtái


A vérszegénység leggyakoribb fajtája az ún. vashiányos vérszegénység.

Ennek is számtalan oka lehet: a vas elégtelen bevitele, csökkent felszívódása, terhességben, szoptatáskor a fokozott szükséglet, valamint a vérvesztés. Fogamzóképes korban lévő nőknél a vérszegénység 6-8-szor gyakrabban fordul elő, mint az azonos korú férfiaknál. A krónikus vérvesztés nyilvánvaló oka a menstruáció kapcsán havonta jelentkező vérzés, de észrevétlen vérzést a tápcsatorna betegségei, pl. a gyomorfekély, a vastagbéldaganat is előidézhetnek. Vashiányos vérszegénység az egészséges, többszörös véradóknál is előfordulhat.

A szervezet vasháztartása napi 1 mg-os felszívódás és 1 mg-os vasvesztés esetén egyensúlyban van. A vas a táplálékkal jut a szervezetbe, a gyomorból és a vékonybélből szívódik fel. A szervezet teljes vastartalma csekély, mindössze 2-4 g. A vas túlnyomó része a hemoglobin molekulákban található, az izomzat és egyes enzimek vastartalma jóval kevesebb, a vérplazmában lévő vas mennyisége pedig szinte elhanyagolható. Terhesség és szoptatás idején az 1 mg-os napi vasszükséglet 2-5 mg-ra is megemelkedik, de a táplálkozás ezt a többletigényt általában nem elégíti ki. Ezért, különösen ismétlődő terhességek során, a hiányzó mennyiséget vaskészítmények szedésével pótolni kell.

A hiány-anaemiák közismert típusa a vészes vérszegénység, amely a B12-vitamin elégtelen bevitele vagy csökkent felszívódása következtében alakul ki. A vérszegénységnek ez a típusa ma már nem „vészes”, mert a betegség B12-vitamininjekcióval tökéletesen gyógyítható. Az egészséges vörös vérsejtek képződéséhez nemcsak B12-vitaminra, fólsavra is elengedhetetlenül szükség van. B12-vitamin, vagy fólsav hiányában a vörösvérsejtek a normálisnál nagyobbak, ugyanakkor kevesebb hemoglobint tartalmaznak és rövidebb életűek.

Az anaemiák másik csoportja krónikus betegségekhez társul. Vérszegénység észlelhető különböző fertőzések, idült gyulladások, (tbc, ízületi-gyulladások, gyulladásos bélbetegségek stb.) vagy rosszindulatú daganatos betegségek, illetve bizonyos gyógyszerek, pl. kemoterápiás szerek szedése mellett is. Súlyos, akár életveszélyes vérszegénységet idézhet elő a csontvelő-elégtelenség, amikor a csontvelő nem, vagy alig termel vérsejteket, és ilyenkor nemcsak a vörös-, hanem a fehér vérsejtek, és a vérlemezkék száma is drámai módon lecsökken. Vírusfertőzések, mérgező vegyszerek, bizonyos gyógyszerek idézik elő.

Végül vérszegénység alakulhat ki a vörös vérsejtek vérpályán belüli szétesése következtében is.

A vérszegénység tünetei


A vérszegénység vezető tünete a gyengeség, fáradékonyság. Mivel a vér oxigénszállító képessége csökken, romlik az agy, az izomzat, a szívizom táplálkozása. Ennek következtében a beteg teljesítőképessége — fizikai és szellemi értelemben egyaránt — csökken, és a mindennapos tevékenység elvégzése is nehézzé válik. A betegnek rövid idő után le kell ülnie, vagy le kell feküdnie. A beteg aluszékonnyá válik, gyakran ülve is elszundikál, és romlik a koncentrálóképessége. Ezek a tünetek a környezet számára sokszor feltűnőbbek, mint magának a betegnek. A bőr sápadt, a szemhéj belső felszíne és a szájüreg nyálka-hártyája halványabb, a körmök töredezettek. A szívverés már kisebb fizikai terheléskor, de akár nyugalomban is szaporává, esetenként szabálytalanná válik. Gyakran fejfájás, szédülés, fülzúgás jelentkezik, súlyos esetben a szívizom elégtelen oxigénellátása következtében szorító jellegű, mellkasi fájdalom léphet fel.

Akutan fellépő, jelentős vérvesztés esetén nagyfokú gyengeség, ájulás a legfőbb tünet.

Diagnózis


A vérszegénység diagnózisa egyszerű laboratóriumi vizsgálattal kideríthető; a mennyiségi és minőségi vérkép, a vérsejtek átlagos térfogata, a szérum vastartalma, és a vaskötő kapacitás alapján pedig már az anaemia fajtája és súlyossága is megállapítható. A vérszegénység fennállásának az észlelése azonban nem elegendő, legfontosabb a háttérben álló ok felderítése, mert a kiváltó ok tisztázása nélkül a beteg gyógykezelése nem lehet hatékony.

  • Vashiányos anaemiában vaskészítményeket kap a beteg, esetleg fólsavval kiegészítve.
  • Vészes vérszegénységben a B12-vitamin-injekcióra a betegnek az élete végéig szüksége van.
  • Súlyos anaemiában ismételt vérátömlesztésre, masszív vérvesztés esetén pedig azonnali transzfúzióra szorul a beteg, amely valóban életmentő lehet.
  • Egyes anaemiákban csontvelő-átültetésre, esetleg lépeltávolításra is sor kerülhet.

Vérszegénységben vastartalmú ételek — mint pl. a spenót, a sóska, a vörös húsok, a máj, a hal, valamint a vitamindús zöldségek, gyümölcsök — fogyasztására van szükség. Ezek az ételek jelentős mennyiségben még fólsavat is tartalmaznak. A vérszegény betegek ne dohányozzanak, mert a dohányzás rontja a tüdőben a vér oxigenizációját, csökkentsék az alkohol és a tea fogyasztását, mivel az alkohol a fólsav, a tea pedig a vas felszívódását gátolja.


Legnépszerűbb cikkek

Legújabb cikkek