Menu

LESZÁMOLÁS A VISSZEREKKEL

Az evolúció során két lábra állt ember számos problémát szabadított magára. A felegyenesedéssel hatalmas véroszlop nehezedett a lábakra, de a vénák fala sajnos nem elég erős ahhoz, hogy változások nélkül kibírja a rá nehezedő nyomást. Ha lábunk mozgatásával nem segítünk a vérnek, hogy feljusson a szívbe, akkor az lent rekedve kitágítja a vénákat. E tágulatok csúnyák, lilás elszíneződésűek, fájdalmasak, a láb pedig megdagad. Vagyis visszerünk van. Eleinte ezek az erek nem okoznak kellemetlen érzést. A „visszeresek” azonban tudják, hogy egy megterhelő nap komoly fájdalmakkal járhat.

A visszerek kialakulásának összetett oka van. A legfontosabb a hajlam, az öröklött tényező. Ha ilyesmi fiatal korban jelentkezik, akkor a betegség szinte mindig megtalálható a szülőknél vagy a nagyszülőknél is. Ha pedig a hajlam egyéb kiváltó tényezőkkel is párosul, a tünetek kialakulásának valószínűsége tovább nő.

NEM CSAK SZÉPSÉGHIBA

Hazánk lakosságának 20-30%-át érinti a visszérbetegség, és bár a kitágult véredény leggyakrabban csak szépséghibát jelent, és ritkán okoz fájdalmat, olyan szövődményei lehetnek, amelyeket nem szabad könnyedén venni. Ilyen például a visszérgyulladás, a boka bőrének megbarnulása, megkeményedése. A visszér, vastagságát és súlyosságát tekintve, több fajta lehet. A klasszikus visszértágulat, ami a lábszár, néha a térd és a comb belső részén jelenik meg, ceruza vastagságú, kidudorodó, kacskaringós értágulat. Ritkább esetekben a vádlin is kialakulhat. Gyakran jár panaszokkal – a láb fáradékonyabb, estére a boka és a lábszár bedagad, és enyhe feszítő fájdalmat érzünk. Ez az úgynevezett „nehézláb”-érzés.

A klasszikus visszértágulatnál kicsit kellemesebb a retikuláris vénatágulat, amely a lábszár és a comb külső és hátsó felszínén található. A bőrön keresztül áttűnő, 2-4 mm vastag, kékes színű értágulatok általában nem emelkednek ki a bőr felszínéből, és ritkán okoznak panaszt, inkább esztétikailag zavaróak.

A visszérbetegség legenyhébb formáját a seprűvénák, hajszálértágulatok megjelenése jelenti. Ezek az elváltozások 1 mm-nél vékonyabb, piros, szerteágazó kis csoportokban mutatkoznak. A láb bármelyik részén feltűnhetnek, de kizárólag szépséghibát jelentenek, így kialakulásuk nem tekinthető betegségnek.

Ez a három visszértípus külön-külön vagy együttesen is előfordulhat. Egymásnak nem előzményei, tehát attól nem kell tartanunk, hogy a kis pókhálóvénákból egyszer csak csúnya, vastag visszér keletkezik. Mindegyiknek megvan a maga speciális kezelése, legyen az panaszokat okozó visszérbetegség vagy kozmetikailag zavaró seprűvéna-tágulat.

A VISZÉRBETEGEK 11 PARANCSOLATA

  1. A speciális harisnyát minél többet hordd!
  2. A vérpangás megelőzésére rendszeres lábmozgatásra – a lábujjak „marokba” szorítása, lábkörzés, vádlierősítés – van szükség.
  3. Póbálj meg minél kevesebb ideig ülni vagy állni mozdulatlan lábbakkal!
  4. Éjszakára pocold fel kissé a lábaidat!
  5. Ússz minél többet, mert a vízben tehermentesíted leginkább az ereket.
  6. Fürdés helyett jobb, ha inkább zuhanyozol, a lábadra külön hideg zuhany javasolt.
  7. Olyan sokat járj mezítláb vagy szandálban, amennyit csak lehet. Meglátod, megéri!
  8. Rendszeresen ellenőrizd a testsúlyodat, és ha szükséges, adj le néhány kilót!
  9. Kerüld az erős napfényt, a túlzott napozást és a szolárium használatot.
  10. Azonnal fordulj orvoshoz, ha a bokád vagy annak környéke megsérül.
  11. Ne dohányozz, és ha nem muszáj, ne szedj fogamzásgátló tablettát!

2020. október
h K s c p s v
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031